Ez az idő annyira tipikus Berlinben... Reggel ragyogó napsütés, rögtön el is kezdtem nyafogni, hogy tökéletes Mauerparkban kószálós idő lenne, jajj de kár, hogy ma ezer más dolgunk van. Aztán végül csak kibicikliztünk, így évek óta először újra nyeregbe pattantam, és leteszteltem, milyen állapotban van a legalább 10 éves bringa. Egyúttal volt szerencsém az itteni bicikliutakhoz is. Itt is para így közlekedni a városban - na nem az autósok miatt, hanem mert annyian közlekednek két keréken, hogy a kereszteződésekben és a bicikliúton komoly torlódások vannak. Viszont van egy hangulata, amikor az ember az Eberswalderstrasse felé teker, körülöttünk pezseg az élet, emberek kávéznek a kiülős teraszokon, szemben pedig megcsillan a tévétorony tetején a napsütés...
A Mauerparkban viszont ha nem is a fél város, de minimum a teljes Prenzlauerberg kint piknikezett. A bicikliket végül egy szerpentinen feltolva a kutyafuttató felső végén tudtuk letenni, ugyanis az összes biciklitároló, oszlop, bokor, fa körbe volt pakolva bringákkal.
A piacon most csak gyors kört (t)ettünk, délután kettő óra tájt már szinte elviselhetetlen volt a tömeg. Azért a Mauerpark jó, hangulatos és inspiratív, és kivételesen jó idő volt (mmint a nyárhoz képest is). A tömeg és az út közepén bambulás mondjuk engem is idegesít, de imádom, hogy egy-egy asztalt akár percekig lehet nézni, és mindig észre veszel rajta valami újat. Meg különben is, a Mauerpark az a hely, ahol a vágyak testet öltenek ;-), így lett maneki neko-m, táskám, retro sminkecsetem, csillámbambim, mittudomén. Az ember rákattan valamire, aztán kimegy a piacra, és már rég eszébe sem jut a korábbi kattanás, az adott tárgy előbb-utóbb szembe jön vele. Pl integető macskát több boltban is néztem a belvárosban, de drága volt, ahhoz képest, hogy giccses és műanyag. Aztán egyszer a Mauerparkban ráakadtam egyre, egy euróért. Vagy a csillámporos, nagyon giccses bambi dekor, amit a Butlersben néztem ki tavaly... Teljes áron drága volt, akciósan már nem kaptam, erre tavasszal lett a piacról, 3 euróért. Ha szép idő van, és vasárnap, egyszerűen ott a helyem. (A dolog amúgy nem a pénzköltésről szól, hanem a kincsekről - nem mindig muszáj venni valamit, ha meg igen, akkor is 99%-ban 5 euró alá jön ki a végösszeg.)
A parkból már a hivatalos bicikli úton tekertünk haza, így nagyságrendekkel gyorsabban haladtunk, mint a macskaköves mellékutcákon (én akartam "várost nézni" ;-). Délután szurkoltam a Lakásfelújító Különítménynek, hogy senki ne potyogjon le a létráról, így a mai nap folyamán lett csipke- és sötétítő függönyünk, asztalom, szekrényem, és egy kanapé is, így lassan kezd otthonná válni a lakás. Este pedig egyik pillanatról a másikra beborult az ég, hatalmas felhőszakadás lett. Kitartott egész este, és olyan sűrűn villámlott, hogy szinte hosszú másodpercekig nappali világosság volt. Lassan csendesedik a vihar, talán még fűtés is lesz ezen a télen (a háttérben épp a konvektort szerelik a hozzá értő kezek).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése