2013. július 24., szerda

A Fotózás

Kitaláltam, hogy kéne egy normális fotóanyagot csinálni az ékszerekről, mert a tárgyfotók szépek ugyan, de elég élettelenek. Ha az ember ingyen fotót szeretne, a legjobb helyen jár, Berlinben ugyanis minden van ingyen, csak tudni kell a varázsszavakat. "Jó gyakorlati lehetőség", "jól mutat majd a portfóliódban", stbstb. ("Fizetni sajnos nem tudunk..." - ha nem lett volna egyértelmű. :P)

Viszont az, hogy végül összejött a fotózás, a jó kapcsolatoknak köszönhető. ;) A lakótársunk ugyanis modellkedik, így a legjobb embert kérdeztem meg, hogy lehetne villámgyorsan összehozni egy fotózást. Birke német módra intézkedett, és vállalta a modellkedést, lett fotós, elment helyszíneket fotózni, aztán ruhákat válogattunk, szetteket állítottunk össze, fotóztunk le, szóval komoly előkészületek folytak ám, nem csak úgy "csapjunk a lecsóba"-módjára ment a dolog.

összeállítások próbálgatása

Szombat délután elindultunk együtt a Hauptbahnhofra, hogy találkozzunk Hanssal, a fotóssal, és úgy terveztünk, hogy a kormányzati negyed szuper geometrikus épületei között ejtjük meg a fotózást. Hmm, milyen üres a híd. Hmm, miért áll ott egy rendőrautó? Nem baj, lesétálunk a másik hídhoz, max kerülünk egy kicsit. Hmm, az is üres. Jé, az egész kormányzati negyed üres, így jobban belegondolva. Szóval hiába a helyszínválogatás, előfotózás, a kormányzati negyed teljesen le volt zárva szombaton. :( Végül maradtunk a Spree másik oldalán, lettek fotók a hídnál, parton, bár utólag be kell látnom, hogy kb mindegy, milyen helyszínt választottunk... ugyanis Hansnak olyan profi felszerelése volt, hogy a háttér lényegében az összes fotón lényegtelen, annyira életlen az egész.

fotózás közben

A képek zseniálisak lettek, Birke nagyon profin pózolt és szegény tűrte a tűző napon, 30 fokban a meleg blézert is, Hans profin fotózott, én meg eldöntöttem, hogy soha nem leszek fotóasszisztens, ugyanis nekem kellett tartanom az árnyékoló cuccokat, a szél pedig ennek köszönhetően majdnem befújt a Spree-be párszor. :P (Hans megnyugtatott, hogy amennyi rendőr van most itt, kb 20 mp és kikapnak a vízből úgyis. :P)


A fenti képen csodás fejet vágok, épp hunyorgok a napsütés fele... :P Ez az árnyékoló cucc, amit a fejem fölött kellett egyensúlyozni és a szélben kb vitorlaként működik. :P

Egyébként komoly szerződést írtunk alá mindhárman a fotózás előtt, mit, hol és hogyan lehet publikálni, úgyhogy a kész képeket egyelőre nem fogom megmutatni, vagy nem a blogban legalábbis.

Egyebek

...amik nem érdemelnek külön posztot.
Berlinben nyár van, teljesen megdöbbentő. Tavaly volt vagy 2 nap egész nyáron, amikor a 30 fokot közelítette a hőmérő, alulról. Most vasárnapra már 35 fokot mondanak, és hetek óta egyáltalán nem esett. Tegnap elmentünk a pankowi szörnyűséges strandra - hát a vize azóta sem lett melegebb. :P

Vasárnap majdnem hőgutát kaptunk a Mauerparkban. Volt az a pillanat, amikor el akartam menni mosdóba, úgy 15 perce, de nem lehetett, mert épp tolongtak az emberek a stand előtt (juhú), így mire elszabadultam, azt hittem, felforrt az agyvizem. :P Bevizeztem teljesen a hajam, és mire vissza értem az asztalhoz, kb 8 perc alatt már száraz volt megint a hajam.

Voltunk a Hamburger Bahnhofnál, ami anno pályaudvar volt nem meglepő módon, most viszont múzeumként funkcionál. Végül nem mentünk be, mert 14 euró lett volna a belépő. :/ Ellenben sétáltunk sokat a jó melegben a Spree parton a kormányzati negyedben, ültünk a lépcsőkön, néztük a sétahajókat, meg kószáltunk a Mittében.

Hétvégén fotózáson voltam, de erről lesz külön poszt.

Mindjárt cuccolok haza... :(

A tárgyaktól való elválásról :P

Lassan eladogatom a cuccaim... annyira lehangoló. :/ Amiket nagy nehezen megszereztem 2 év alatt, azokat most eladom - természetesen olcsóbban. :( Az előbb vitték el a szabóbabát, na azt pl nem volt egyszerű megszerezni, hetekig néztem az ebay-t. És valószínűleg jó darabig megint nem lesz ilyenem. :( (Ékszereket fotóztam rajta egyébként.) Már elvitték a szuper kis szekrényt, amiben az összes kézműves cuccom elfért, és alig bírtuk haza cipelni az IKEA-ból, a biciklimet, amit viszont tényleg megsirattam, mert kb 15 éves volt és rengeteget bicikliztem rajta anno... Kaptam egy szuper mountain bike-ot, amit el is loptak egy hét múlva a tárolóból. Utána lett ez, a piros-fekete csodaszép biciklim, amit annyit használtam Nagytétényben... Berlinben meg alig, mert annyira fájt tőle a vállam. :/ És olyan jól fel lett újítva, mielőtt ki lett hozva... :(
Aztán elvitték a kenyérsütőt is, amit még otthon vettem a Vaterán és valahova a világ végére mentünk el érte átvenni. Kétszer sütöttünk benne kenyeret. :P 
Szívem szerint a szuper ikeás gurulós székemet is lepasszolnám, mert kb 10 perc után _nagyon_ fáj mindenem (gyerekszék amúgy, nem csoda), de enélkül kb használhatatlan az ötvös asztalom.
Csomó ruhát is eladtam már, és még többet fogok a gyűjtőbe dobni hamarosan.

Lehangoló folyamat, fogyasztói társadalom, stbstb. A bútoraimat meg sem próbálom szétszedni és eladni, majd a következő lakóval kifizettetem, amennyiben bútorozott szobát szeretne. :P (Ez amúgy mindenhol szívás, hogy bútorozatlanul adják ki a szobákat, aztán oldd meg a szállítást valahogy. :/)
*sóhaj*

2013. július 16., kedd

Deutsche Küche

Eddig is gyanítottam, hogy nem véletlen van ennyi török meg ázsiai kajálda a városban. Tegnap volt szerencsém a német konyhához. Oké, egy plázás kifőzdében próbálkoztam a párolt káposztával, krumplipürével meg valami húsos cuccal - helyenként még mindig fáj a gyomrom, úgy tűnik, 1 nap alatt sem sikerült kiheverni. Maga a kaja nem tűnt olyan rossznak, bár tény, hogy mindennek kicsit fura állaga volt. De aki a magyar menzán szocializálódik, az nem fog gyanút ilyesmitől. :P Pedig kellett volna... És persze este 10-kor derül ki, hogy saridon nincs, sőt, semmilyen fejfájás csillapító.

Szóval innentől maradok a japán-olasz-török bármilyen más konyhánál, a német eddig sem volt jó élmény, még ha nem is kaptam eddig ilyen húzós gyomorrontást. :/
(tudom, hogy vannak szuper német éttermek, de az átlag büfés kaja pocsék, míg az átlag büfés török/olasz/stb-től legalább még nem voltam rosszul. Jó, lehet, hogy mázlim volt. :P)

Berghain és Mauerpark

A Berghain az egyik leghíresebb berlini klub, és részben arról ismert, hogy elég nehéz bejutni. :P Beállsz az 1-2 órás sorba, aztán sorra kerülsz, és ha a biztonsági őrnek olyan kedve van, nem enged be. Helló, mehetsz haza. Szerintem megérné nyitni mellette 2-3 másik helyet azoknak, akik nem jutottak be. :P Nem mehetsz be általában, ha külföldi vagy. Ha sokan vagytok együtt. Ha van rajtad sapka. Vagy ha nincs. Vagyis nem nagyon lehet tudni, mitől függ.

Nos, Gábor egyik tanítványa rendszeresen fellép itt DJ-ként, így nem olyan nehéz bejutni, ha az ember fent van a vendéglistán. Haha, ahogy azt mi elképzeltük. :P Tavaly már egyszer nem engedtek be, pedig rajta voltunk a listán, bár akkor valószínűleg már senki nem mehetett be, mert este 10 óra volt. (A buli szombat éjféltől kb hétfő hajnalig tart.)

Hétvégén megint megpróbáltunk bejutni, annyi nehezítéssel, hogy aki felírt minket, hajnal 5-kor lépett fel. Így jobb híján azt találtuk ki, hogy nem fekszünk le aludni, hanem oda megyünk fél 4 fele, aztán el 6-kor, akkor alszunk úgy egy órát, és megyünk ki a Mauerparkba árulni.
Gondolom már ki lehetett találni, hogy megint nem engedtek be. :P Elvileg nem ment el az sms, amiben a nevünk volt. :P 

Úgyhogy némi téblábolás és nulla alvás után haza jöttünk. 7-kor (hajnalban) már ágyban is voltam. :P Nem volt egyszerű ezek után kimenni 9-kor a parkba... a szuper helyünket már el is foglalták addigra, de baromi mázlink volt, mert lepakoltunk a tavalyi helyre, ami nagyon jó döntésnek bizonyult. Rá két percre érkezett meg a másik két állandó árus, nekik még szorítottunk helyet, és már be is telt a hely.

Este 5 után jöttünk csak el, és már 10-kor ágyban voltunk. Én kb 12 órát aludtam egyhuzamban, annyira fáradt voltam ezek után...

Amúgy soha nem gondoltam volna, hogy hajnal 6 előtt nem lehet pisilni az Ostbahnhofnál és az Alexanderplatzon sem. Azt hiszem, még soha ilyen lassan nem értünk haza aznap reggel. :PP (a WC center - tényleg ez a neve - csak 6-kor nyit, mi meg még pont előtte voltunk.)

2013. július 11., csütörtök

Primark

Szerda délelőtt elmentünk a város másik végébe a Primarkba. Mondjuk meglepően hamar oda értünk... A helyről azt kell tudni, hogy többnyire ruhákat árulnak, nagyon olcsón, emiatt iszonyatos taposás van. Londonban voltunk egyszer, próbafülke közelébe jutni esélytelen, az egész boltban minden szét van dobálva, mert szerencsétlen eladók nem bírják a tempót. Akkor mondjuk muszáj volt pl vékonyabb cipőt venni, ugyanis téli bakancsban voltam és akkor már tudtuk, hogy a vulkáni hamu miatt nem jutunk haza egyhamar. Illetve de, Párizson keresztül, ahol viszont már 25 fok volt. Hú de rég volt. :)
Na de most elnéztünk az itteni Primarkba is. Voltak egész jó cuccok is, kár, hogy azok semmivel sem voltak olcsóbbak, mint a H&M-ben. Persze, volt néhány nagyon olcsó (és persze gagyi) dolog, de olyan pocsék minőségben, hogy fogalmam nincs, ki akarja megvenni. Akkor már ezerszer inkább a Mauerpark, 3 euró fölött szerintem még nem vettem ruhát.
Vettünk pl 1 euróért vaníliás szobaillatosítót. Kapásból kettőt, egy jó lesz a fürdőbe. Nos, azóta, kettő van a fürdőben, mert nem lehetett megmaradni tőle a szobában. :P Viszont lett cuki neszesszerem, ami azért jó, mert nem merev falú, vagyis csak annyi helyet foglal a bőröndben, amennyit muszáj.
A taposás annyira nem volt vészes, köszönhetően a hétköznapnak, de így is elég idegesítő volt. Fél órát álltam a próbafülkékhez, aztán kiderült, hogy kb az összes üres. Azért állunk ennyit sorba, mert atombiztos a rendszer a lopások kivédésére. Aztán a pénztáraknál megint hosszú sor...
Max annyi értelme volt elmenni, hogy a lakásfelszerelés részük viszont egész jó, pl biztos, hogy nem fogok Eindhovenbe törülközőt cipelni magammal, hogy aztán más ne férjen a bőröndömbe, majd veszek ott 3 euróért nagyot és puhát (van kint is Primark).

2013. július 9., kedd

Hétvége

A hétvége a szokásosnál is mozgalmasabbra sikerült. Szombaton elmentünk a Martin Gropius Bau-ba Itten & Klee kiállítást nézni, és ha már arra jártunk, bóklásztunk kicsit a Potsdamer Platz környékén. Fura, hogy ez a része mennyire más a városnak, mint amerre amúgy mászkálni szoktam. (Mondjuk erre múlt héten a fogorvosnál is rácsodálkoztam már.) A kiállítás egyébként szuper volt, érdekes volt látni, hogy pl Itten korai képei még mennyire akadémista festmények voltak, aztán milyen színtanulmányok lettek belőle a végén...

Vasárnap szokás szerint irány a Mauerpark, viszont két hete foglaltunk fedett asztalt, most először. Persze most vasárnap ragyogó napsütés volt, úgyhogy kb semmi értelme nem volt a fedett asztalnak, esetleg annyiból volt jó, hogy nem tűzött oda annyira a nap. Viszont hiába az előre befizetés, asztalt a helyszínen kell foglalni reggel. Azaz mehettünk ki reggel 6-ra, hogy jó helyünk legyen. Végül tényleg kiértünk 6 után nem sokkal. Ilyen korán sem mászkáltam még a városban... :P Vicces volt, mert meglepően tele voltak az utcák, többnyire buliból részegen hazavergődő fiatalokkal. Amikor 9 fele menni szoktunk, olyankor pont nyugi van: a bulizók már haza mentek, a többiek meg még nem keltek fel.
Végül egész jó helyet kaptunk. Leterítettük az asztalt, aztán mentünk haza aludni. :P 3/4 10 fele mentünk csak vissza, akkor már elég nagy nyüzsgés volt a parkban. Végül sikerült egy csomó ruhát is eladni (merthogy ezért akartam annyira fedett asztalt: csomó olyan cucc van, amit nem akarok vissza vinni Pestre, pl ruhák, amiktől megpróbáltam megszabadulni kisebb-nagyobb sikerrel).

Egyébként teljesen megdöbbentően nyár van Berlinben is, ma pl simán strandidő. És egész hétre napsütést mond. Hihetetlen! :)

2013. július 2., kedd

Fogorvos

No sikerült eljutni a fogorvoshoz ma délelőtt. Lassan magamhoz is térek. :P Leszedte a fogkövet, pedig pár hónapja lett leszedve, aztán kaptam érzéstelenítőt, de nem hatott nagyon, kaptam megint, az sem hatott annyira, ráadásul szokás szerint a lyuk "nagyobb, mint vártam", vagyis nem csak a felületét tisztította le, hanem megint fúrt egy csomót a doki. És hát eléggé fájt. :/ Utána kb olyan voltam, mint akit fejbe vertek, de azért elsétáltunk a Maybachufer-hez a török piacra, ha már szép idő volt és a piac is a közelben volt. Itt vettünk a tavaly a Lilla foteléhez huzatnak való anyagot. Most jól bevásároltunk mindenféle zöldség-gyümölcsből, mert jóval olcsóbb és szebb volt, mint ahol mi lakunk. Fotó nincs, sajna épp nem hajlandó fotózni a telefonom mert tele a memória, hiába törlök ezt-azt, mást pedig már nem akarok uninstallálni a telefonról, mert rendszeresen használt appok maradtak csak fent.
A kedd délelőtt amúgy tökéletes a piacozáshoz, kivételesen elviselhető volt a tömeg. Az árak meg furák: 3 avokádó 1 euró, míg itt az Aldiban 1 db kerül 1 euróba. Mondjuk annyira nem esik útba, hogy oda járjunk rendszeresen vásárolni...