Megint új lakótárs

Hosszas szerencsétlenkedés után ismét új lakótársunk van. Az egész kezdődött azzal, hogy hónap közepe táján kiderült, hogy Lui-nak nem hosszabbították meg a gyakornoki helyét (mint úgy Berlinben általában), így viszont átköltözik Neukölln-be a haverjaihoz. Feladtuk a hirdetést egy szerdai napon, csütörtökön kiválasztottuk a kb 50 levélből, hogy ki szimpatikus, pénteken és szombaton eljöttek megnézni, majd vasárnap írtunk annak, akit választottunk. Aki vissza írt, hogy már van másik szobája. (Amúgy egy lengyel grafikus lett volna.)  Írtunk a következő kiszemeltnek (délnémet óvónő), aki egy nappal később szintén jelezte, hogy még sem...
Oké, hirdetés újra fel, másnap megint itt toporgott egy csomó ember, és végre, van lakótársunk. Birke, Jena-ból, jogot tanul, és szimpatikus a zenei ízlése. Utóbbi nagyon fontos egy olyan lakásban, ahol mi lakunk (több 20 éves fiú ide nem jön, aki német hiphop-ot hallgat, illetve azt gondolja, hogy a WC, meg úgy általában az egész lakás magától takarítódik ki :P).

Volt még az előző körben egy olyan kis közjáték, hogy becsöngetett hozzánk egy srác, hogy jött lakást nézni. Akinek nem is írtunk levelet... de ő betoppant, hogy miért nem írtunk neki, ő azért is megnézi. (A lakcím amúgy nem volt benne a hirdetésben, csak az utca, meg, hogy közel a metró, így képes volt végig nézni a metróhoz közeli házak kapucsengőit... szimpatikus indítás, nem? :) Gábor megmutatta neki a lakást, és mondta neki, hogy sok a jelentkező, ő egy hónapig keresett szobát anno, és a többi.
Másnap irány a Mauerpark, a villamos megállóban véletlen kiszúrtuk, hogy ez a srác tart éppen a házunk fele. Vasárnap reggel 10-kor. Huhh, ezt a találkozást megúsztuk... gondoltuk mi. :P Ugyanis amikor jöttünk haza, még mindig ott ült a kapuban, este 6-kor. Nyilván nem őt választottuk...

A mai nap giga-rendrakásról szót, miután sajna egyértelművé vált, hogy a szobámat nem tudom átrendezni (a galéria oszlopa miatt nem fér el máshol az ágy). Megelégeltem, hogy mindenhol kósza fonalgombolyagokba botlok, hogy az egyre bővülő akrilfesték készletem be sem ré egy cipős dobozba, meg amúgy a cipős doboz sem fér el sehova. Kipakoltam az összes kézműves fiókom, így alapos rendszerezés után lett egy szabad fiók (most már tele fonallal :P), a festékeknek meg szereztem egy keskeny polcot az ötvös asztal fölé, hogy kéznél legyenek.

A TheiaDesign pedig minőségi bővülésen esett át - avagy asztal nagyhatalom lettünk. Kalandos módon sikerült szereznünk egy szuper és nagyon könnyű kemping asztalt, így mostantól véégre nem egy toldásokkal együtt 40x60-as, hanem egy 100x60 cm-es hatalmas asztalon tekinthető meg a kollekció a Mauerparkban. :P

Megint vissza

A meghosszabbított otthoni pihenés után most már tényleg muszáj volt vissza jönni Berlinbe, így most a szokásos kis szobámban ülök, háttal az ablaknak, hogy ne lássak semmit az amúgy csodaszép időből. :P Az első sokk az volt, hogy itt is sötét van már fél 9-kor, holott nyáron simán egy órával később sötétedett. Aztán meg, hogy bizony tényleg hűvösebb van, főleg este. Ma egyébkét nagyon szép, napsütéses idő van, napon kifejezetten strandidő, olyan 30 fok fele, árnyékban viszont fázom, mivel folyamatosan fúj a szél.

Hamarosan belevágunk megint a lakótárskereső projektbe, lehet megint castingolni, meg izgulni, hogy ki költözik mellénk. Közben én is úgy döntöttem, hogy kifestem a szobám, meg kicsit át is rendezem, hogy a laptoppal közelebb kerüljek az ablakhoz és télen a radiátorhoz.

A másik meg, hogy érdekesen kezdenek itt is összefonódni a szálak. Még amikor júliusban utoljára árultam a Mauerparkban, egy lány érdeklődött, hogy nincs-e DaWanda webshopom, mert ajánlani szeretné. Én elég gyorsan leráztam azzal, hogy van, de üres, mert elég körülményes nekem a használata (sokkal bonyolultabb, mint az Etsy, és angol-francia-németül lehetne feltölteni a cuccokat, de valahogy nincs átjárhatóság a nyelvek között...). Erre ma látom, hogy a Facebookon valaki lájkolta a Theiadesign-os fotókat. Persze nem sikerült kideríteni, ki lehet az illető, azon kívül, hogy német. Később láttam, hogy üzenetem jött az Etsy-n is, és az a lány írt, aki a Facebookon nézte a cuccaim: hogy egy ismerőse mesélte neki, hogy látta a szuperjó ékszereimet a Mauerparkban, és nagyon tetszettek neki, meg a blogom is hú de szuper, és a DaWanda milyen jó alternatíva az Etsy helyett, ha van kedvem, írjak neki mailt. Ráadásul a DaWanda most nagyon nyomul Berlinben, az összes vásáron kint vannak, meg rendeznek olyan vásárokat, amire csak válogatott árusok mehetnek, plusz kiadnak félévente egy termékajánló katalógust is... Azt hiszem, itt az ideje egy újabb kísérletet tenni velük. :)
Holnap meg az Etsy Lab partyjára megyek. :)

Sommerbad Pankow

Ez most egy időzített bejegyzés, azaz mire ez kikerül a blogba, mi (elvileg) épp a strandon leszünk. :)
Végre Berlinbe is megérkezett a nyár, immáron másodszorra, és az U-bahn-ban pont elkaptam a hírek között, hogy ismét csak hét végéig tart. Ennek örömére a tegnap délutánt a közeli strandon töltöttük, illetve ezt tervezzük holnapra is (vagyis már, mert hogy péntekre időzítettem a bejegyzést. :)
Katt a nagyobb képekért!

Hatalmas fák, sok fű, fölöttünk pedig a Tegel-re tartanak a leszállni készülő repülők :)

A fürdő maga hatalmas területen fekszik, az öltözők, és a medencék melletti lezárt, nagyon régi lelátó pedig a Feneketlen-tó melletti parkszínpadot juttatja eszembe. Elég lepukkant hangulata van az épületeknek, de a medencék teljesen újak, a park pedig gyönyörűen gondozott, hatalmas fákkal. Van egy keskeny úszómedence, egy gyerek-, egy normál pancsolós- és egy "ugró" medence - utóbbiba érkeznek azok, akik vállalják, hogy jó magasról a medencébe vetik magukat. Egyetlen gond, hogy a vizet nem fűtik, ennek megfelelően a hőfok kb 20 C körül van. A német tanárom ezen eléggé ledöbbent, mi meg viccelődtünk vele, hogy ugyan, ez a németeknek nem hideg - nos, ez kivételesen nem teljesen igaz, mert sokan eléggé dideregve álldogáltak a medence partján. :) Mondjuk a tegnapi 32 fokban(!) ez a hideg víz sem volt annyira rossz.

 

Itt valami lelátó lehetett régen 

A kép alján a sötétbe vesző rész az öltözők épülete

A strandbelépő egységesen 4 euró egész Berlinben. Tegnap meglehetősen sokan voltak, de a fő gond nem is ez volt, hanem sokszor azt éreztem, hogy állatkertben vagyok... pl amikor megdobtak egy fél gyros-sal (nem nekem szánták, a srác a haverját akarta megdobni, csak mellé ment). Aztán repült mellettünk dinnyehéj is... :P

A fürdő területné folyamatos biztonsági szolgálat üzemel, tegnapi érkezésünkkor pl épp öt kisgyereket pakoltak be 2 rendőrautóba, és hajtottak el velük. :P

 Kajás bódék, beton, német zászló

Érdekes még, hogy összesen 2 fabódéban lehet kaját és jégkását kapni, ezen kívül nincsenek fagyis, kukoricás, vattacukros standok, és nem lehet úszógumit, fürdőruhát, vízipisztolyt sem venni. (A medencébe amúgy labda, úszógumi bevihető, és sajna ugrálni is lehet. :P)

Még képek a strandról:

Bréking! Mókus fotók!

Pár napja jellegzetes ropogásra figyeltem fel a szobámban ülve. Ahogy kinéztem az ablakon, rögtön kiszúrtam a közeli fán egy mókust. Nagyon cuki, komoly akrobata mutatványokkal gyűjti be a mogyorót, aztán biztonságosabb helyre vonul vele, feltöri, és megeszi. A mogyoró héjával már tele az egész udvar. :) Néha egészen közel van az ablakunkhoz, így sikerült az új fényképezőgéppel néhány fotót lőni róla.

Klikk a képekre a nagyobb mókusért! (vagyis a nagyobb képekért, na :)

UDK nylít nap

Teljesen véletlen péntek este megtudtam, hogy most van az UDK-n (Universität der Künste Berlin) a nyílt nap. Tavaly sikerült lekésnünk, ugyanis vasárnap korábban zártak, és már pakoltak, mire oda értünk. Most időben indultunk, így a szombat délutánt az egyetem formatervezés- és textil tanszékén töltöttük.

Ide felvételiztem tavaly formára, aztán a folyosón kitett munkákat meg a feladatokat látva úgy döntöttem, nekem ez "túl forma", és oké, hogy a formatervezés nem áll olyan messze az ékszertől, annyira nem akartam ide menni. Aztán megtaláltam az amszterdami sulit, és ezek, meg az elmúlt 4 évnyi felvételi után végképp nem volt kedvem idén felvételizni.Annyira nem bánom, hogy nem próbáltam meg idén, annak ellenére, hogy jövőre biztos, hogy megint beadom a mappámat.

Itt van pár fotó, ami a kipakoláson készült (bár amúgy a blog frissítését erősen hátráltatja, hogy továbbra sem tudom letölteni a képeket a telefonomról, hétvégén ráadásul a hipstamatic alkalmazás is behalt, ugyanis még a telefon albumába sem sikerült leszednie a képeket... így most le kell mentenem egyesével a hipsta-ból a képeket a telefonra és elküldeni magamnak mailben... az internetről meg inkább ne is beszéljünk... na ezért nem frissül a blog. :P)

Kiegészítés: képek még sem nagyon lesznek, mert kb egyáltalán nincs internet...

Nyári szünet

Ma volt az utolsó nap a nyelvsuliban, hivatalosan novemberben folytatódna a mi kurzusunk. Épp petíció írás és aláírás gyűjtés folyik, hogy nyár végén indulhasson újra, ugyanezzel a társasággal. Egyelőre még az is elég messze van...

Hiányozni fognak a többiek, a tanárt is nagyon szerettem, és annyira megszoktam, hogy szeptember óta minden reggel elmetrózom a Senefelder Platz-ig, aztán ha szép az idő, lesétálom a 3 megállót vissza.

Igaz, ez az utolsó kurzus már közel sem olyan volt, mint az eddigiek. Szeptemberben a B+ tanfolyamot kezdtem, ami az alap- és középfok közti ismétlő kurzus. Lassú volt, és rengeteg nyelvtan anélkül, hogy beszéltünk volna. Így kerültem végül az A1.2-re (ha jól emlékszem...), ahol viszont remek társaság volt, és kisebb változásokkal az előző tanfolyam végéig együtt is maradtunk. Aztán indult a B2.1, és arra már csak 4-en mentünk a csoportból, de csatlakoztak hozzánk az októberben megismert B+ csoportból jópáran, illetve ők azóta elvégezték a "Brückenkurs" névre hallgató, szintén nyelvtanismétlős tanfolyamot. És ezután kezdték csak a B2.1-et, amit mi ismétlések nélkül az alapfokú anyag után kezdtünk. A tankönyv mintha nem is az előzőnek lett volna a folytatása, és mi négyen valahogy folyton le voltunk maradva, hiszen a többiek lényegében egy éven keresztül gyakorolták eddig azt, amiről mi előtte nem sokkal hallottunk először.

 Ez a kép eredetileg még télen készült. :) Marilyn, Ytong és Magda balról jobbra. Bolívia, Kína és Lengyelország képviseletében. (Ytong amúgy tegnap a nyakamba ugrott az esti meccsnézésen a plázsnak kikiáltott homokos tetőteraszon, Berlin is kicsi ezek szerint... :) Cserediákként tanul formatervezést ebben az évben, július végén megy vissza Kínába, illetve Amerikába, mert a barátja karácsonykor eljegyezte, és ő ott él. Annyira jók ezek a történetek... :)

Ma délelőtt ismételtünk, aztán búcsúztunk: a tanárunk eszméletlen finom parfé-szerű cuccot hozott (már a decemberi brunch-ra is ilyet hozott :), meg filmet néztük: az ír csoporttársunk forgatott rövidfilmet néhány tanulóról szintén a csoportból. Ki vagy, honnan jöttél, hogy állsz a némethez, mik a tervek. Mondjuk már mindenkiről tudtuk eddig is, ki honnan jött, de érdekesek voltak ezek a rövidfilmek. Aztán elbúcsúztunk tényleg, én még adtam ajándékba egy tűzzománc nyakláncot a tanárnak, aki nagyon aranyos volt és nagyon örült neki. :)
Holnaptól pedig nyári szünet vagy mi... este már boldog-boldogtalannak önéletrajzot küldtem, aki Goldschmied szóval adott fel hirdetést. :P És ha végre kialudtam magam, ideje feltölteni minden elfekvő ékszert az Etsy-re, folytatni az újakat, bebiciklizni a városba (ha épp nem esik :P), találkozni sulin kívül az ismerősökkel, meg persze tanulni tovább a németet, hiszen nem sok értelme lenn, ha most a szünet alatt mindent elfelejtenénk. :P (Mondjuk szerintem ez kb lehetetlen, miután ma telefonon állásinterjúztam pl...)

szintén téli kép a harmadik emeleti ablakból. (a bal felső képen van két elem a berlini falból, a kinagyított fotó pedig a fal lebontásakor készült.)
Viszlát VHS Pankow!

tipikus idő

 Kilátás az erkélyünkről

Meggyőződésem, hogy Berlinben sokkal gyorsabban változik az időjárás, mint otthon.
Mára 32 fokot ígért a telefon, így reggel némileg túlöltözve vastag szoknya, leggings, ujjatlan póló és kardigán szettben indultam suliba. Reggel 8-kor ez még majdnem kevés is volt. (Egyébként szombaton szakadó eső és kb 15 fok volt, tegnap napsütés, de így is max 22.) Délben már baromi meleg volt, koradélután pedig egyenesen fullasztó volt az idő. Persze árnyékban így is simán fáztam, napon a szél miatt még elviselhető volt, szélcsendes helyen viszont igazi strandidő.
Este elmentem az Etsy Lab Workshopjára, volt pár kósza felhő az égen -  hmm, csak nem fog esni... És persze de, hatalmas felhőszakadás, dörög az ég, majd egy óra múlva ragyogó napsütés, csak épp  fáztam, mire 9 körül haza indultam. Holnaptól ismét 20 fok, most épp nagyon erősen fúj a szél.

Tudom, nem volt túl izgi a téma, de tudnék írni hasonlóan érdekesen a helyi közlekedésről is (avagy hogy tegyünk meg 3 megállót metróval 10 helyett 30 perc alatt, illetve külön bejegyzést érdemelne a hétvégi közlekedés is, ugyanis folyton csúnyán megszívom a pótlóbuszokkal. :/)